Egri vár

Az Egri vár története Szent István koráig nyúlik vissza, aki püspökséget alapított Egerben. A mai kővár falait az egri püspök parancsára emelték a tatárjárás után. Kulcsfontosságú védelmi szerepet játszott a Magyar Királyság végvárrendszerének részeként.

Ezeréves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor Dobó István várkapitány által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben hősiesen megvédte a várat, melyet Tinódi Lantos Sebestyén megénekelt, illetve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is megörökített.

Kettős várfala külső- és belső várra tagolja az Egri várat. Ez utóbbi a legősibb és legfontosabb része, udvarában áll a város legrégebbi épülete, az egyemeletes püspöki palota. A vár területén találhatók a Szent István korából származó keresztelő kápolna, valamint a XII. századi román kori székesegyház maradványai.

A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban az Egri várnak emléket állító 10 000 forintos ezüst érmével folytatja a 2004-ben indított Magyar várak sorozatot.
Az emlékérme-sorozat eddigi tagja: 2004. Visegrádi vár, 2005. Diósgyőri vár, 2006. Munkácsi vár, 2007. Gyulai vár, 2008. Siklósi vár, 2015. Kőszegi vár, 2016. Szigetvári vár.

Az emlékérme előlapján Dobó István páncélos mellképe jelenik meg oldalnézetből. Felső köriratban a DOBÓ ISTVÁN felirat olvasható. Dobó alakjától jobbra egy szőlőlevél látható, utalva szőlőbirtokosi tevékenységére és Eger bortermelésére.

A hátlap központi motívuma az Egri vár déli oldalának ábrázolása a Hippolit-toronnyal, a Gergely-bástyával, valamint a várfal egy részletével. A hátoldal peremén „A FALAK EREJE NEM A KŐBEN VAN, HANEM A VÉDŐK LELKÉBEN” felirat fut körbe. Az emlékérmét Szunyogh László DLA szobrászművész tervezte.