2017. Kiegyezés 20.000 forint

A kiegyezés a Habsburg-uralkodóház feje, I. Ferenc József és Deák Ferenc, illetve az Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése.

Az 1848 tavaszán Ausztriában és Magyarországon győztes polgári forradalom az egész Habsburg Birodalomban felszámolta a feudális jogviszonyokat és bekövetkezett a polgári átalakulás áttörése. A magyar szabadságharcot 1849-ben leverő osztrák önkényuralom azonban az 1850-es években úgy törekedett a modernizációra, hogy megpróbálta annak eredményeit a német egység vezetését célzó nagyhatalmi törekvések szolgálatába állítani. Ám túlbecsülte erejét: ekkoriban már nem a valódi nagyhatalmi, hanem csak a regionális hatalmi állás feltételeivel rendelkezett, továbbá sérülékennyé tette, hogy mereven elzárta a területén élő, már több mint fél évszázada formálódó nemzeti közösségek önrendelkezési igényeinek érvényesítését. Miután gyengesége az 1850-ben és 1866-ban elszenvedett súlyos háborús vereségek következtében nyilvánvalóvá vált, az uralkodó és tanácsadói belátták: Magyarország megbékítése a birodalom továbbélésének legfontosabb feltétele.

A tárgyalások eredményeként elfogadott 1867. évi XII. törvénycikk leszögezte, hogy az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio két szuverén államot köt össze. A kiegyezés ceremoniális csúcspontján, 1867. június 8-án I. Ferenc Józsefet szemkápráztató külsőségek közepette magyar királlyá koronázták a budai Mátyás-templomban. A kortársak mérvadó vélekedése szerint a kiegyezés létrejöttében komoly szerepet játszott Erzsébet királyné, aki a magyar álláspont érdekében érvényesítette befolyását.

A kiegyezés máig szóló, morális jelentősége: a politikai élet két, súlyos hatalmi érdekellentétekkel ütköző csoportja szívós erőfeszítések révén végül megtalálta a békés megegyezés útját. Arra figyelmeztet, hogy szószerivel nincs olyan bonyolult politikai helyzet, amelyben a szembenálló felek ne tudnának egyezségre jutni, ha a hosszabb távú közösségépítő céloknak képesek alárendelni a rövid távú haszonszerzés érdekeit. Az ehhez vezető politikai magatartás jelmondata Deák Ferenc egyik híres mondása lehet: „Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.”

A Magyar Nemzeti Bank a Kiegyezés 150. évfordulója előtt tisztelegve 20.000 forintos, nagyméretű ezüst emlékérmét bocsát ki.

Az emlékérme előlapján Telcs Ede műve által ihletett Deák Ferenc portré látható, amelyhez a félig takarásban ábrázolt Habsburg családi címer a magyar királyság címerét csatlakoztatja. Kisméretű betűkkel verve, a portré alsó körvonalában Deák Ferenc neve, lent az érme szélén Deák idézett jelmondata olvasható. Az érme hátoldalán Erzsébet királyné és I. Ferenc József portréja szerepel, a családi címer itt az osztrák címert köti össze a királyi pár képével. A kettős portré alatt a pár neve, az érme alsó szélén a KIEGYEZÉS felirat olvasható. A hátlap felső részén a Kiegyezés éve és az emlékérme verési éve egymás alatt jelenik meg, a két évszámot az utolsó számjegyük köti össze, utalva az érme kibocsátásának apropójára.