Bükki Nemzeti Park

A Bükk hegység jelentős területét 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A védett természeti terület mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdőtársulások közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A Bükki Nemzeti Park egyik erdőrezervátuma az Őserdő, melynek bükkfái között 180-200 évesek is akadnak.

Rendkívül ritka növény- és állatfajok élnek itt, amelyek közül az egyik legjellegzetesebb a nemzeti park emblémájában is szereplő szártalan bábakalács (Carlina acaulis).

A Bükki Nemzeti Parkot bemutató emlékérme a „Nemzeti Parkok Magyarországon” tematikus gyűjtői sorozat negyedik tagja. A 2017-ben fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Bükki Nemzeti Park tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank 10.000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsát ki. A tervező, Kereszthury Gábor a park természeti és kulturális értékeit, egyediségét kívánta bemutatni. Az előlapon a nemzeti park logójának is részét képező szártalan bábakalács, a hátlapon a Szeleta-barlang jelenik meg, az éremképet a barlang belsejéből láttatva. A Szeleta-barlangban találtak először hazánkban ősemberre utaló leleteket: a jégkor végén több tízezer éven át itt élők babérlevél alakú lándzsahegyei, és más eszközei a szeleta kultúra néven ismertek. Ilyen, valószínűleg i.e. 40 000-re datálható, a barlangból előkerült lándzsahegy ábrázolása szerepel a hátoldali kompozíció bal oldalán is, a központi érmeképi elemtől leválasztva.