Széchenyi István
(Bécs, 1791. szept. 21 – Döbling, 1860. ápr. 8)

Széchenyi István gróf a reformkori politikai küzdelmek vezéralakja, a hazai polgári átalakulás első programadó egyénisége, akinek nevéhez a magyar gazdaság és közélet, a közlekedés, európai kapcsolataink, a tudományok anyanyelvi fejlesztése és a sport területén végrehajtott jelentős reformkezdemények fűződnek.

Katonaként, majd utazásai során szerzett külföldi tapasztalatai, olvasmányai, továbbá a barátaival – főként Wesselényi Miklóssal – folytatott beszélgetések nyomán felismerte Magyarország elmaradottságát, egyúttal megérett benne az elhatározás, hogy változtasson a hazai állapotokon, és erre a hazai arisztokrácia más tagjait is ösztönözze.

Egyévi jövedelmének fölajánlásával megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, és komoly szerepet játszott az elit eszmecseréinek színhelyéül szánt Nemzeti Kaszinó létrehozásában is. Híres műveiben – 1830. Hitel, 1831. Világ, 1833. Stádium – fölvázolta a feudális viszonyok fölszámolásának és a polgári átalakulás fölgyorsításának átfogó programját.

Támogatta a hazai hajógyártás és a balatoni gőzhajózás megindulását. Kitartó munkája nyomán kezdődött meg 1842-ben a Lánchíd építése, amely döntő lépés volt Pest és Buda közös fővárossá egyesítése útján. Évekig vezette a Vaskapu szabályozásának munkálatait, hogy a Duna egész éven át hajózhatóvá váljon és így a Nyugat áruit a Kelet felé közvetítő legfőbb kereskedelmi útvonal legyen.

Bár politikai programjukat tekintve nem mindenben értettek egyet, Kossuth Lajos „a legnagyobb magyarnak” nevezte Széchenyit, aki az 1848 tavaszán megalakuló Batthyány-kormányban a közlekedési tárcát vezette, kidolgoztatva az első országos vasúthálózat tervét.

Sajnos elhatalmasodó lelki betegsége miatt 1848 szeptemberében le kellett mondania miniszteri székéről. Súlyos depressziós állapota csak évek múlva kezdett javulni.

Betegsége tünetmentes periódusában – munkatársai kis csapatával – titkos röpiratokat készített az önkényuralmi kormányzat ellen.

A császári rendőrség azonban fölfigyelt tevékenységére, súlyosan megfenyegették, mire állapota rosszabbodni kezdett, míg végül az 1860. április 8-ra virradó éjszakán maga ellen fordította pisztolyát és véget vetett életének.

Az ezüst érme változat az első 20.000 forintos címlet és az eddig megjelent legnagyobb méretű érme az ezüst forint emlékérmék sorában.

Az előlapon középmezőben a Magyar Tudományos Akadémia épülete, előterében Engel József Széchenyi Istvánt ábrázoló szobra látható.

A hátlapon fő motívumként a kezét ölében nyugtató Széchenyi István félalakos ábrázolása jelenik meg, mögötte az első magyarországi vasútvonal menetrendjének részlete olvasható. A menetrend-részlet fölött egy gőzmozdony fut.