Kossuth Zsuzsanna
(1817-1854)

Kossuth Zsuzsanna Kossuth Lajos legkisebb húga volt. Bátyja segítőjeként részt vett az 1831-es felvidéki kolerajárvány idején a vesztegzárban lévő betegek ügyeinek intézésében, így szerzett tapasztalatokat a betegápolás, egészségügyi szervezés területén. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során Flór Ferenc vezetésével újjászervezték a honvédség egészségügyi osztályát. Ennek keretében Kossuth a húgát nevezte ki az összes tábori kórházak főápolónőjének. Kossuth Zsuzsanna érdeme annak felismerése, hogy nem elégséges a tábori kórházak száma, sem a személyzet és felszerelés mennyisége. 72 tábori kórházat szervezett, felhívást intézett a nőkhöz, hogy vegyék ki részüket a sebesültek ellátásában, kötszerek készítésében. Felhívására sokan mozdultak meg, és rengeteg ápolónő állt munkába. A sérült magyar honvédek mellett az ápolásra szoruló osztrák és orosz katonákat is feltétel nélkül ápolta. Az általa bevezetett betegápolási rendszer nem csak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló volt. Felismerései, útmutatásai alapján részletes tervet dolgoztak ki az ápolók szakmai továbbképzésére, de a szabadságharc bukása miatt ennek bevezetésére már nem kerülhetett sor. A szabadságharcban való részvétele miatt száműzetésbe kényszerült. Az Egyesült Államokban élt szegénységben, kiszolgáltatottságban, 1854-ben bekövetkezett korai haláláig.

Kossuth Zsuzsanna munkássága példaértékű. A Magyar Ápolási Egyesület küldetésének tekinti Kossuth Zsuzsanna missziójának közvetítését és minél szélesebb körben történő megismertetését. Emlékének megőrzésére 1998-ban emlékdíjat alapított. A kitartó törekvések eredményeképpen a Magyar Országgyűlés 2014-ben Kossuth Zsuzsanna születésének napját (február 19.) a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kezdeményezésének is köszönhetően a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékérmét bocsát ki Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója tiszteletére.